Na hát az ünnepekről. Kivételesen jól éreztem magam .Talán azért is mert felnőttem
valamennyire , így nem izgultam mit kapok, meg mekkora a fa, és milyen lesz a mézeskalács.
Elvoltam. Már 23 án elkezdtünk alapozni csak úgy karácsony alkalmából itthon, mert miért is ne ha már a felnőttek is ezt csinálják. Hajnikával megtámadtuk a szarvasos alkoholos üveget és rácuppantunk. Nyolc kis kupica után jól éreztük magunkat és elvoltunk. Aztán hazament mindenki. Hajnika éjszaka folyamán találkozott 5x is a rókával, azért sajnáltam. Gondoltam megyek tovább pusztítani az agysejteket ,de az időtől visszafordultam a lakásba.
Inkább itthon fekszek, mert megtehetem. Aztán elmúlt ez a nap is.
24-én reggel 6 kor kelés 7 kor indultunk Béla családhoz. Már az úton hisztiztem aztán elvoltam 11 ig míg Ő kibeszélgette magát ( persze megértem). Na még ide-oda járkálgatunk , kicsit kezdtem már begurulni , hideg van, hisztis vagyok már 1 óra van. Húzzunk már haza.
Na végre átfagyva megérkeztem fél 3 felé HURRÁ. Vár a fa . Mindig ekkora fára vágytam kiskoromban és most lám megkaptam. Egy 3 méteres fa várt rám itthon. Hát akkor álljunk neki. Mama készítette a vacsit. Vacsi 6 kor és ajándékozás. Sok mindent kaptam mind amit akartam de azt is amit nem. Sok hasznos dolog . Örültem neki.
Megvolt ez is. Átmentünk mamához. Ajándék . Mézes barackok  úsztak a számba, fincsi volt.Végre megint itthon és elnyom a barack . Ez a fránya barack….Végül is ennyi.

Bélám ajándéka. Nagyon cukker. Bobesz és Patjik. Nagyon örültem neki. Végre ne LÓ.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.